Utoljára frissítve: 2018. január 19.
Testvértelepülésünk Csíkszenttamás
Csíkszenttamást a Csíkjenőfalva és Csíkszentdomokos közé eső falut a hagyományőrző csíki falvak között tartják számon. 2005. május 13-a óta Forráskút testvértelepülése.
Lakossága közel 2700 fő, két személy kivételével mind magyarok. Csíkszeredától 26 km-re fekszik, az Olt folyó mentén. Alsó és felső szomszédjával is szorosan összenőtt. Neve 1333-ban de Sancto Thoma néven szerepel. 1441-ben Zenth Tamás, 1549-ben Szent Tamás a neve.
A hagyomány szerint a falu első telephelye a Csonkatorony közelében lehetett, tehát a mostani helyétől fennebb 2-3 km-rel, a
„feneketlen” tavacska feletti dombon. Csonkatornya műemléképület. Csíkszenttamás érdekes építészeti emléke. A falutól egy km-re északnyugatra, egy magas dombháton található.11 méter magas, a falu középkori templomának maradványa. Csupán az északnyugati támasztópillére, a délnyugatinak pedig csak egy része maradt meg. Falvastagsága közel egyméteres. Az egykori templom a 14-15. századi csíki gótikus templomok sorába illeszthető. A templomot várfal övezte. A Pusztatemplom körüli cinterem még a templom lebontása után is sokáig temetőül szolgált.
A mai római katolikus templom 1776-1778 között készült el. Az új templomba átmentették a „fejedelmien szép Madonnát” is, ami a 15. század derekán készült. Ma a „Csíkszenttamási Madonna” néven
ismeretes és a csíksomlyóival egy műhelyből való.
A falutól nyugatra eső dombon a Sándor család Szent Anna-kápolnája áll, kriptával. 1861-ben építették újjá. Manapság az Anna napi búcsúkor falunapot tartanak itt.
A torony közelében van a szenttamási Feneketlen tó, melyben az utolsó csíki bölény csontvázát is megtalálták. Benkő Károly történész 1853-ban
Tófenéknek nevezi és szerinte meleg forrása nem fagy be. Orbán Balázs, a neves néprajzkutató is említi a vízibölényekkel benőtt tavat, melyből
Hővíz-patak folyik ki. A Feneketlen tónak is megvan a maga legendája. A hagyományok szerint a templom harangját ellopta a helyi harangozó, aki mikor a lopással meggyanúsították, azt monda süllyedjen el a háza ha nála van a harang. A háza ekkor elsüllyedt és ekkor keletkezett a Feneketlen tó.2003 őszén népszavazáson döntöttek a szenttamásiak, hogy Csíkkarcfalvától elszakadjanak és önálló községként éljenek tovább. Az önállóvá válás után vált számukra lehetővé, hogy testvér-települési kapcsolatokat alakítsanak ki. Már volt egy hollandiai „testvérük”, illetve májustól Magyarországról Forráskút lett a testvértelepülésük.
Testvértelepülésünk Charsznica
A lengyelországi Charsznica község 2009. szeptembere óta Forráskút testvértelepülése.
Augusztusban, a XVI. Forráskúti Falunapon már vendégül láttuk Charsznica község képviseletében Jan Zebrak polgármester urat és szűk körű kíséretét, akik miután megismerkedtek községünkkel, örömmel szorgalmazták a testvérkapcsolatok kialakítását.
Magát a kapcsolatot igazoló megállapodást – lengyel és magyar nyelven – 2009. szeptember 14-én, Lengyelországban írták alá Fodor Imre és Jan Zebrak polgármester urak. A megállapodás kulturális és gazdasági kapcsolatok erősítését szorgalmazza. Például közös terveink közt szerepel forráskúti diákok lengyelországi csereüdültetése.
Charsznica [ejtsd: harsnyica] község Dél-Lengyelországban található, Krakkótól 39 km ÉNy-ra. Pontosan Kis-Lengyelország tartományban, azon belül miechówski járásban fekszik. A település már az őskor óta lakott – ezt régészeti ásatások támasztják alá -, a község nevének elsű írásos említése 1262-bűl való. A településen 1885 óta vasútvonal halad végig, mely gazdasági fejlődéshez nagyban hozzájárult.
Napjainkban a mezőgazdasági termelés jellemző a település gazdaságára. Sárgarépa, zeller, uborka termesztése mellett mintegy 2500 hektáron káposztát termelnek. Ennek egy részét közvetlen fogyasztásra értékesítik, de döntő többségét családi gazdaságokban dolgozzák fel, savanyítják. (A charsznicai savanyú káposzta már az 1970-es években aranyérmet kapott Londonban a Világkiállításon.) 1998 óta „Lengyelország káposzta termelő fű- városa” címmel rendelkezik a település. Minden évben szeptemberben rendezik meg a településen a Káposzta-napokat (mely fesztivál a mi falunapunkhoz hasonlít leginkább), ahol egy mezőgazdasági kiállítás mellett gasztronómiai és kulturális programokkal is várják az érdeklődőket. Ekkor választanak a helyi kiemelkedő káposztatermelők közül káposztakirályt és királynőt is, akik egy évig viselhetik e címet.