Az afrikai sertéspestis (ASP) vírus által okozott fertőző állatbetegség, amely az embert nem betegíti meg, de a házisertésekben és a vaddisznókban tömeges elhullással és nagy gazdasági kárral járó járványt okoz. A megbetegedett állatok szinte kivétel nélkül elhullanak. A betegség nem gyógyítható, ellene hatékony védőoltás nem áll rendelkezésre. A betegség terjedését megakadályozni csupán igazgatási intézkedésekkel, a fertőzött sertésállományok gyors felszámolásával és az állattartó által következetesen végrehajtott megelőző intézkedésekkel lehet. A betegség megállapításra került hazánkban is, egy Heves megyéből származó elhullott vaddisznóban került kimutatásra kórokozó. Az afrikai sertéspestis a Magyarországi előfordulást megelőzően megjelent már a balti államokban, Lengyelországban, Ukrajnában, a Moldovai Köztársaságban, Romániában és Csehországban is.

A hazai sertés állományok védelme érdekében elengedhetetlenül szükséges a betegség korai felismerése. Ennek érdekében kiemelt jelentősége van annak, hogy az állattartók állataik megbetegedéséről, esetleg elhullásáról haladéktalanul tájékoztassák a szolgáltató állatorvosukat.  A sertéstartó a betegségben elhullott vagy a betegség felszámolása érdekében hatósági rendelkezésre leölt sertései után állami kártalanításban részesül, aminek feltétele a beteg vagy elhullott sertések mielőbbi bejelentése az állatorvosnak. Az állatorvos a helyszínen, a beteg állatok klinikai vizsgálata és elhullás esetén a hullák boncolása után dönt az ASP kizárására irányuló laboratóriumi mintaküldés és a helyi hatósági állatorvos értesítésének szükségességéről. Amennyiben a sertéstartó az állat(ok) betegségét, vagy elhullását – bár arról tudomása volt – nem jelentette az állatorvosnak, akkor az ASP későbbi hatósági megállapítását követően felszámolt állománya után állami kártalanításra nem jogosult, vele szemben élelmiszerlánc-felügyeleti bírság szabható ki.

 

A betegség egyes esetekben nagyon gyors lefolyású, ilyenkor a sertések rövid ideig bágyadtak és étvágytalanok, majd váratlanul elpusztulnak. Általában étvágytalanság, bágyadtság, gyengeség, bizonytalan mozgás, magas láz (40,5-42 ⁰C), testszerte bőrvérzések, a bőr vöröses-lilás elszíneződése (különösen a füleken, a has alján, és a combokon), előfordulhat hányás, véres-habos orrfolyás, vércsíkos, vagy véres hasmenés, valamint 5-10 napon belüli elhullás jellemző a betegségre.

 

A betegség sertésállományba történő behurcolásának lehetőségei  Megelőző intézkedések
Fertőzött sertések bevitelével Sertéseket csak az országos nyilvántartási rendszerben regisztrált sertéstartótól, szállítási dokumentumokkal együtt szabad vásárolni!
Vaddisznókkal történő érintkezéssel A sertések ne érintkezzenek élő vaddisznókkal és a vaddisznók zsigereléséből származó anyagokkal!
Sertés vagy vaddisznóhúst tartalmazó élelmiszerhulladék (moslék) etetésével Az állati eredetű anyagot tartalmazó élelmiszerhulladék (moslék) etetésére vonatkozó tilalom betartása!
Fertőzött sertések vagy vaddisznók váladékával szennyeződött lábbelivel, ruházattal, használati eszközzel, gépjárművel Vadászatnál vagy más sertéstartó helyen használt lábbelit, öltözéket le kell cserélni a sertéstartó udvarba lépés előtt!

 

A betegséggel szemben eddig alkalmazott minden sikeres felszámolási program alapja a korai felismerés volt, ezért kiemelten kérünk valamennyi állattartót, minden elhullott, beteg, rendellenesen viselkedő sertés esetén mielőbb szóljon az állatorvosának!

 

A betegséggel kapcsolatosan további információkat talál a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján (http://portal.nebih.gov.hu).